A Yotengrit hitélet elsősorban életvitelben nyilvánul meg. Ez azt jelenti, hogy gyakorlattá teszi a tan elméletét. A vallásokra általában jellemző, hogy különféle tilalmakkal határolódnak el másoktól. Vannak étkezésre vonatkozó tilalmak, alkalmakra elrendelt szigorúan betartandó imák és tisztálkodási parancsolatok. A Yotengrit Egyház nem ír ilyeneket elő.

Amit elvár, az magatartásbeli íratlan kódex betartása. Például javallja, hogy a szerelmespárok szeretkezés előtt tisztálkodjanak. Javallja a jó hangulat kialakítását a családban, gyöngédséget egymáshoz és a gyerekekhez. Magától értetődően elvárja a fő javallatok és tilalmak betartását, amelyek a Yotengrit könyvekben olvashatók. Különös módon súlyt helyez a hazugság és igazmondás viszonyára. Azt tanítja, hogy ne hazudj, de azt is tanítja, hogy kárt okozó igazmondással ne keverj bajt. Ajánlja a meditáció magyar módját a „tünődést”, ami abban különbözik pl. az indiai meditációktól, hogy nem kikapcsolja az agyat, hanem egy valamire koncentrál. „Elmélyül”, „tünődik”, elmerül egy megoldandó kérdésben, problémában.

Ebben az eszmerendszerben az ima nem hízelkedés, nem hódolat az Istenek felé, hanem beszélgetés az Ősök Ősével. Ennek nincs szigorúan előírt rendje, ki-ki akkor fordul az Istenhez vagy a Szentekhez, amikor ennek szükségét érzi. Az európai kultúrákban az imádság egyfelől talpnyalássá fajult, másfelől koldulássá, kunyerálássá az Istennél. Mi kérhetünk, de adhatunk is az Istennek! Hiszen a mi meggyőződésünk szerint Istent erősíti, hogyha szítunk hozzá! Ugyanis, ha nem gondolunk Isteneinkre, elalélnak, elerőtlenednek. Ha kárba veszünk, más szóval „elkárhozunk”, akkor Istent csorbítottuk meg.

A hitéletet az Egyház javallatai és a hitéletet élők elképzelései közösen alakítják. Lehet imádkozni UKKÓ-hoz, -más megjelenési formájában a Boldogasszonyhoz-; lehet GÖNÜZ-höz is, a „naporcájúhoz”; és a Magyarok Istenéhez is, aki a magyarok védelmező Istene. A Yotengrit tan Istenei jó Istenek. Nem ők küldik a szerencsétlenséget, hanem erőt adnak a nehézségek elviseléséhez. A hitéletnek az is fontos tartozéka, hogy az egy hiten lévők időnként összejöjjenek, és együtt ünnepeljenek.